anómia (Durkheim) a céltalanság, irányvesztettség érzése, mely bizonyos társadalmi feltételek révén alakulhat ki.

Deviancia az olyan normák vagy normarendszerek megszegése, amelyeket az társadalom többsége elfogad.

Durkheim: az anómia fogalmát annak kapcsán vezette be, hogy a modern társadalmakban a hagyományos normák és szabályok föllazulnak, újak viszont nem váltják fel őket » céltalanság, irányvesztettség » anómia tehát:

- anómia akkor alakul ki, amikor a társadalmi élet egy adott területén nem léteznek világos szabályok, amelyek vezérelhetnék az emberek viselkedését

- Durkheim szerint ilyenkor az emberek megzavarodnak, nem találják helyüket,