2009. április 16., csütörtök

ARCHIV

Megtaláltam, ahogy egy barátnőmnek írtam anno, a régi óvodás szituációkról, ime:

volt ket nehez szitunk. Bar imad menni Benedek, egyik nap mikor mentem erte legorbult a szaja majdnem sirt, megolelt, de csak kesobb amikor ketten maradtunk mondta el, hogy mi nyomja a kis lelket. Azt mondta, kepzeld milyenek ezek a nenik, nem adtak nekem enni. Az tortent ugyanis, hogyBenedek eljatszotta az idot, mire eszbekapott vegevolt a snacktimenak, tudni kell hogy ehes nem volt, ebedel itthon a foztomet mielott elmegy ez csak par falat, gyumolcs, ilyesmi az oviban, de nagyon fajt neki, hogy nem kapott. Nagyon lazan veszik, oda kell menni a gyereknek, es kiszolgalni magat. Persze lehet, hogy hangosan hivtak oket, es Benedek nem ertette. Beszeltem Benivel, hogy figyeljen, vettem neki egy fagyit fajdalomdijkent, es masnap reggel beszeltem egy ovonovel, o is szegyelte magat, hogy nem figyeltek oda, hogy ki nem evett. Erre masnap. Megint volt egy kis banata, mert a tobbi gyerek evett mondjuk pogacsat, es banant es almat, Beni meg csak pogacsat, panaszkodta nekem, neki nem adtak. Istenem megszakada aszivem, az onkiszolgalas nehezen megy neki, hogy neki kell elvenni, a tanyerjara tenni, hiszen otthon mindent adunk neki. Elmagyaraztam, hogy az neki jar, anya es apa kifizette az az ove, nem szivessegbol kinaljak, mint vendegsegbe, mert azt mondta nem merte elvenni, mondtam vegyen maganak mindent, es otthon elkezdtuk gyakorolni, csinaltam neki reggel lekvaros kenyereket, es el kellett venni a tanyeromrol, atteni a sajajara, tetszett neki, most mar mukodik, de megereztem, hogy tud fajni nekem, ha valami neki faj, a mi kis vedett vilagunkbol megerkeznek egy masikba, ahol a mi kis kincsunk egy lesz a tobbi kozul, es ahol nem figyelik olyan ovo szeretettel, ahogy mi, most nezhetjuk, hogy allja meg a helyet, es csak messzirol segithetunk neki, hat ilyen ez az uj idoszak

Nincsenek megjegyzések: