Robi vásárol, a két nagyobb alszik, a kis Ábi meg hatalmas elszántsággal fújja, fújja a furulyát, htáha a tesók felébrednek végre, Eszter ágyán kezdte, onnan lehoztam, rendületlenül fújja, és úgy sétálgat a szobában. Hol az eső lába lóg, hol ragyogó napsütés van. A régi barátnővel kezdünk közeledni újra.
Olyan bizonytalan a jövő minden szinten, hogy csak a jelen a biztos, de az nagyon örömteli.
Délelőtt könyvtárban voltunk, ilyenkor mindig nagyon "büszke" vagyok a gyerekeimre. Hihetetlen, hogy mennyire szeretnek oda menni, hogy tudnak ott jól viselkedni.