Lovas és Figurina

Ezen a hétvégén volt a mi kis környékünk legjobb ünnepe a Szt. László napok

Szombaton volt Alma együttes koncertje,-ami nekem nem tetszett, számomra egy volt a kiábrándító gyermekműsorok között. Mostanában egyetlen jóval találkoztam, a Búgócsiga Zenede a MüPa-ban, azt bárkinek jószívvel ajánlom. Ezután a föld mélyén lévő hosszú pincerendszeren egy kis túra, a Dreher család régi romos villájának megnézése, és a kis kápolnát is megnézhettük belülről. Több kedves, ismerős kisgyerekes családdal volt ez közös program. Ezen a napon, este lefekvésnél megkérdeztem Esztert, mi volt a mai napon a legjobb, és mi a legrosszabb. Eszter azt felelte, a legjobb a zene, a legrosszabb pedig...: a ló. Kutatnom kellett az emlékeimben, mintha elmentünk volna ma tényleg egy ló mellett délelőtt tényleg. Milyen ló: Az a barna, amelyik ott állt. Beszélgettünk még róla, ledöbbentem, milyen a gyermek lelke. Történik egy apróság, ami számomra csak egy villanás, észre sem veszem szinte, ő meg nem mondja, és estéig megmaradó szorongást kelt benne. Ha nem kérdezem aznap este sosem tudom meg. Hogy az a nagy állat, amit ő még közelről sosem látott talán, megijesztette, hiszen egyáltalán nem ismeri.

Lovasbemutató

Késve érkeztünk, már messziről szép énekhangot hallottunk, odaértünk, már nyargaltak a lovakkal, régies öltözékben, korapeli sátorral, valaki a Honfoglalás dalt énekelte, ami nem a kedvencem amúgy, de most gyönyörű volt. Ott, a helyszinen énekelte, egy szép ruhába öltözött lovas. Fű, lovak, zene, látvány, nemtudom mivolt velem, tele lett a szemem könnyel, meg voltam hatódva valahogy és libabőrös lettem az egésztől. Rejtegettem az érzéseimet, mert nem is értettem, utólag megtudtam, hogy másokra ugyanilyen hatással volt(nem én árultam el először). Szóval többen elsírtuk magunkat, erős érzelmi hatása volt. Csak tudnám, hogy konkrétan mitől. Gyönyörű volt.

Tapasztalati úton is ni egy kort elég érdekes élmény, olyan időutazás szerű, kár hogy nem alkalmazzák ezt iskolákban, oktatás során. Látni a lovasokat, a repülő nyilakat, az égő szalmát, az ügyességi lovas játékokat, a lovagi tornát. Egy számomra érdekes momentum: Álltunk egy nagy fa alatt, néztük a műsort, épp az volt, hogy körbenyargaltak a lovasok, és egy középen lévő szalmazsákra nyilaztak, valami rossz érzés kapott el, paramami dolog, hogy mi lenne, ha egy nyil felénk repülne, nemigen volt erre esély, mert nem úgy álltunk, csak éreztem, hogy nem kellene e hátrébb húznom a gyerekeket, vagy elfordítani a babakocsit, benne Ábellel, erre kb. 2 perccel, előttünk landolt szép lassan egy nyílvessző. Pont a műsor végén szakadni kezdett az eső, így mindenki befutott az épületbe. Itt kávézgattunk, sütiztünk, a gyerekekkel megkostoltattam a pattogós cukorkát, múltkor ugyanitt sikerült egy másik gyermekkori idétlenséget a cigirágót megmutatni, és még Limó is van.

Konkrétan ilyesmi volt: ősmagyar-, középkort, illetve Szent László egyik legendáját is megelevenítették. Az eseményre kilátogató nézők láthattak sólyomröptetést, lovasíjászatot, phalanx lovassági harcmodort, különböző hadipróbákat.

Itt bent, nem sokkal később a Figurina Bábszinház (http://figurina.mlap.hu/) előadását láthattuk. Bárkinek nagyon ajánlom, aki szereti az eredetit, és a szép régi tárgyakat. Négy mesét láthattunk, a bábok tulajdonképpen mindennapi használati tárgyak voltak, bemutatva így azt, hogy fantáziával, bármiből lehet báb, illetve érdemes hagyni a gyerekeket akármivel játszani. A Hófehérkét és a hét törpében minden szereplő gyertya volt, a törpék, hét különböző kicsi szines, Hófehérke csavaros fehér, a Nyúl és a Sün-ben a sünik mosdókefék, a nyuszi pumpa, Volt még a Csipkerózsika, amiben a bába (szemüveg) azt ajánlotta, a gyermekre vágyó királyi párnak (kötőtű és egy guriga cérna) hogy költözzenek közelebb, szeressék egymást, és ne aludjanak :) Szerepelt még régi vasaló. A Piroska és a Farkasban csupa konyhaidolog szerepelt, vöröshagyma volt az anyuka, paradicsom a Piroska, a nagymama krumpli, a farkas egy régi reszelő. (a nagymama hálóingje a krumli héja :) Ezt elég zagyván írtam le, van akinek tetszik az ilyesmi, van akinek nem. Én látok benne sok, jó fantáziát. A végén elmondta az előadó, hogy ilyeneket tudnak a gyerekek is játszani, ha játszhatnak így használati tárgyakkal.