Régen nem írtam. Eljött ugyanis a három hét, amit egész évben vártunk, amikor fáradtan hajtottuk a sűrű napokat. Vártuk a három hetet, amikor Robi szabadságon lesz, sokat együtt leszünk, megpihenünk, feltöltődünk élményeket szerzünk. Kicsit buták, gyerekesek, ügyetlenek voltunk. Elrontottuk.
Konkrétan nem szerveztünk magunknak három hét nyaralást, csak azt, hogy az első héten a nagyszülőknél, élvezve a helyzet előnyeit, pihenünk, feltöltődünk, sokat leszünk ketten. A második héten Robi visszajön, és kis segítséggel lakást fest, felújít,ilyesmi.
Majd visszajön értünk, és a család együtt elutazik valahová egy hétre.
Az első hét klassz volt. Kezdődött a második. Minden lassabban haladt, mint terveztük itthon, ott pedig Eszter viselte rosszul, hogy nem otthon vagyunk, és hogy apa nincs vele. Közben mellékes apróságok történtek, számítógépet szervízbe kellett vinni, eltört a szemüvegem újat kellett készíttetni. Sok apró, nem várt intézni, fizetnivaló.
Eltelt az egy hét, és a lakás messze nem volt kész arra, hogy visszatérjünk a három lurkóval ide. Teltek a napok, de már nagyon nehezen, mindannyian rosszul viseltük a helyzetet. Végül visszatértünk, a félig festett, bútorok összetolva, festékfoltos sokminden, takarítanivaló lakásba. Azóta a három gyerek szokásos ellátása mellett reggeltől estig, tettünk vettünk. mostanra szép, és jó, és otthonos. Eltelt viszont a várt idő, amit pihenésre szántunk, fáradtak vagyunk, és sokat voltunk külön. A feltöltődés elmaradt, a nyaralás elmaradt. Kicsit rémálomszerűen rossz volt, bizonyos részei, nekem főleg az, amikor már nagyon szerettem volna visszajönni a saját életembe, de nem lehetett.
Arra gondoltam, hogy az égiek, azért találták ki ezt nekünk-mert 1. munkaterápia, Robival hajtunk, dolgozunk egy közös cél érdekében, újra megtanulunk együttdolgozni, konfliktusokat lecsökkenteni-2. ez a "szabadság" után, már felüdülés, és nagyon könnyű lesz a hétköznapok terhe amit azelőtt nehéznek éreztünk. 3, Újra otthont teremtettünk közösen, ami most mindkettőnknek, sőt mind az ötünknek tetszik.
jók: Sok könyvet kiolvastam, rengeteget olvastam, főleg a gyerekek "altatása" közben. Jó könyvek voltak, a többség nagy hatással volt rám, napokig gondolkoztatott. (Robert Capa: Kissé elmosódva, Tara Bahrampour: Látni és visszatérni, Piotr Klodowski: A kelet csodálatos zamata, Knud Romer: Aki pislog, fél a haláltól, E. E. Smith: Noé gyermeke, Sinead Moriatry: 1ről a 2re, Az első héten néztünk pár filmet Robival, a két nap Párizsban nagyon tetszett.
Apukám készített egy kis tavat a kertünkbe és Benedek háznál horgászhatott igaziból, és igazából fogott minden nap néhány halat, amit persze visszatett, de nagyon boldog volt tőle.
Sok aranyos, kedves rokonnal találkoztunk, tartalmasakat beszélgettünk.
Minden pillanatban töprengek azon, hogy képes leszek e bölcsibe adni Ábit, vagy halasztok. Szerkesztem életem első oldalát és ennek örülök. Aggódom Eszter fogai miatt, mert észrevettem, hogy nem ér össze a két fogsor elöl. Holnap, az utolsó napon, pihenünk, kirándulunk valamerre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése