Szörnyű vagyok...8.11. és nem vagyok képes felkelteni őket, nem rohanok iskolába, bár ma lenne az utolsó nap, de elkezdek tanulni az első vizsgámra, még nem iskolás senki, azaz nem időre mennek, és hagyom őket aludni,
Benedek olyan aranyos volt tegnap, főztem hajában krumlit, főtt tojást stb. a vacsorához, megdícsért, hogy :finom lett a tojás, nagyon jól sikerült
Ábel kezd beszélni, könyvem, ittam, stb. Anya gyere már! mondja édes hangsúllyal folyton-olyankor is, ha mesekönyvet nézegetünk, és épp másfelé nézek, anya gyere már, és mutatja a könyvet
Tegnap azt mondták többször sírt a bölcsiben, kérdeztem, sírtál Ábi, megvigasztalt a Zsuzsi, csak nézett, majd odajött hozzám átölelt, azt mondta "anya szejet"
A héten bölcsiben kapott mikuláscsomagot, benne finomságok, mesekönyv: így vettük észre, hogy Ábelt még kicsinek kezelve sokszor kimarad, illetve ritkán kap személyesen csak ő valamit, hihetetlen nagy kincsként kezelte a dolgait, először próbált minél több csokit megenni egyedül, mig a tesók oviban vannak, aztán amikor hazajöttek, élvezte, hogy mindkettő kedveskedik vele...hogy kapjon a maradék csokiból..és a kis mesekönyv :),ezt mondogatta folyton: konvem, és nagy kegyet gyakorolt, amikor valamelyik tesó megnézhette.
Tegnap viszont Fáni nénitől kapott egy kis játékkaticát, alig bírta kivárni hogy menjünk az oviba, hogy a testvéreinek megmutassa
Megnézhettem Esztert baletton, kis szórakozott kajla kutyakölyök, alig figyel a tanárnőre, csak mosolygott ránk, a szereplés lekötötte minden figyelmét, édes volt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése