2010. február 27., szombat

Vándorcirkusz

Ma délután váratlanul vendégünk érkezett. Egyetlen rokonunk sem lakik a fővárosban, így ez igen ritka alkalom, és bármilyen váraltanul is érkeznek, nagyon örülünk a látogatásunknak. A gyerekek különösen. Ma anyukám huga toppant be, aki amúgy a szülővárosomban lakik. Hat gyermeket felnevelt, elmúlt már ötven éves, de a temperamentuma, a kedve a lénye olyan mint volt. A gyerekeimet kézenállással, cigánykerékkel, bukfenccel, és fejenállással szórakoztatta. A gyerekek nagyon örültek a mutatványoknak. Eszembe jutott, hogy a nagymamám, mikor kicsi voltam, zsonglőrmutatványokkalkápráztatott el, fogott három almát..és., mesélem ezt a férjemnek, lehet hogy a felmenőim vándorcirkusz tagjai voltak, csak eltitkolák előlem :) Eszembe jutott, hogy anyu a hajas fejbőrét tudja előrehátra mozgatni, R. felhivta a figyelmem, hogy Eszter milyen gyakran mondja magára, hogy ő bohóckislány..szóval ki tudja :)

Azóta...
Ábel nagy sikerrel több bukfencet is csinált! Majd a kézenállással próbálkozott, egész jól megy neki, komolyan.

Nincsenek megjegyzések: