Tegnap ra kellett ebrednem, hisztis vagyok, nem is kicsit, volt honnan orokolni a gyerkocoknek. Talan jobb lenne, ha nem csak itt vallanam ezt be, hanem a kedvesnek is, akin csattant. Fogorvoshoz mentem, neki meg ma volt a nagy nap, igy ugy jott ossze hogy a megbeszelt helyett, a fogorvosig elmentem gyalog a harom 5 ev alatti gyerkoccel a nagy melegben, es kozben hisztiztem a telefonban, igaz kicsit nyomorultul esett, szerencsetlennek ereztem magam, de kozben valahol megertem.
Menet kozben a draga Benedek hozta a formajat (meg a kis homokozos markolojat egesz uton):-anya nezd milyen szep novenyek nonek itt az ut szelen, anya hallod ahogy csicseregnek a madarak, anya nezz csak oda mi sut ott? a nap! Edes volt.

Abel tegnap este es ejjel es ma kohogni kezdett ramhozva ezzel a panikot, osszeszorul a szivem az aggodalomtol, csopp kis esendo ket honaposka csak. jajjjjjjj

Benedek ma arrol meselt, hogy volt amikor hallotta, hogy bizsergett a fu... :))) es aztan latott ott egy gyikot stb., ez a bizsrgett a fu tobbszor is elhangzott

Eszter reggelinel: koszonom szepen Benedek, hogy nekem adtad a tiedet
hazafele mutattam Benedeknek egy mokas kutyust, hogy Eszterrel ezen szoktunk nevetni, mire e.: ha-ha-ha
Voltunk kecskeket etetni kruplihejjal
egy ismeros kicsi fia rendszeresen kifut az utra, az autok koze, ma ketszer is, a masodik kicsit meredek volt, autokerek csikorgas soksok auto feltorlodasa, es nem birtam ki, o nagyon laza, " a sorsat az ember nem kerulheti el", legyen a gyerek onallo, nem birtam ki-sajnos vagy sem, azota is ezt merlegelem-es elmondtam amit errol gondolok, ritkan nyilvanitok igy velemenyt, magamat is megleptem ezzel, igy utolag azt gondolom, nem akarok beleszolni, de hatha ez segit, hozzajarul ennek a pici fiunak megovasahoz akkor nem banom, bar az anyukaja erezte, hogy nem lesz baj, nekem szornyu volt az a pillanat, pusztan a lehetoseg is, az se jo, hogy en ilyen aggodos pesszimista vagyok