Újra fogok írni. Magam miatt, mert nekem van szükségem arra, hogy rendezzem a gondolataimat, az érzéseimet, mert szétesek ebben a korszakban, amikor nincs, csak nagyon ritkán olyan kis időm, amikor Én Én lehetek. Ez se rám, de rajtam keresztül a gyerekekre sincs jó hatással. Túlélem a napokat, nincsenek pontok bennünk amiket várnék, nincsenek kreativ feladatok, csak a teljesithetetlen mennyiségű fizikai tennivaló. Édes aranyos gyerekeim, nulla segitség és nem marad semmi magamra, feltöltődni. Már azt sem tudom mitől töltődnék fel, ha lenne időm, úgy eltüntem.
Persze lopok időt magamnak minden más tennivaló helyett, de sajnos, ez nagyon ritkán olyan, amikor tényleg kikapcsolhatok, mert mostanában ritkán forul elő olyan 10 perc, amikor egyszerre aludna mindenki, vagy más vigyázna rájuk.