Ünnepi Könyvhét és a Szolgagép

Mikor még nem voltunk anyuka és apuka, nagy ünnep volt számunkra az ünnepi könyvhét. Lelkes látogatók voltunk, figyelemmel követtük a megjelenő könyveket, és boldogan böngésztünk pavilonról pavilonra. Amikor az első gyermekünk született, úgy gondoltuk még, hogy a szokásainkat nem változtatjuk meg, majd a gyermekünk hozzánk idomul. Háááát, kimentünk az első könyvhétre, hogy felváltva nézelődjünk, felváltva szenvedtünk a kis apróságunk mellett a hőségbe, míg a másik kapkodva körülnézett. Egy darabig nem próbálkoztunk többet, akkor fogalmazódott meg bennem az, ami egy darabig tartotta is magát, hogy nem tudom ott jól érezni magam, ahol a gyerekem nem tudja, az ő közérzetét nem tudom kizárni. Szóval eltelt néhány év, három apró gyermekünk van, és tegnap, ennek ellenére kimerszékedtünk a könyvhétre. A gyermekeink valamennyire edzettek, a könyveket, a könyvtárakat, könyvesboltokat szeretik, tudnak ott viselkedni, fantasztikusan, mindig büszke vagyok rájuk.

Azt gondolom lehetne picit gyerekbarátabb hely a köynvhét, mondjuk ha csak egy olyan sátor lenne, ahol a gyerek kényelmesen lapozgathat, vagy játszhat vagy rajzlhat vagy mesemondó sátor, vagy bármi jó játék-ezer ötletem lenne. Az nagyszerű lenne. Ez nem volt, sajnos. Így is jó volt végülis.

Ebédeltünk a most is fantasztikus Szerájban. Szeretjük, hogy szép, tiszta, gyorsétterem működésű az étel viszont éttermi minőségű. Jó, hogy van etetőszék, és gyerkőcöknek is találunk finom, egészséges ételeket.

Majd egy kis játszóterezés (itt közben görög népzenét láttunk és hallottunk ) után mentünk a Könyvhétre, míg a gyerekek a Kalákát hallgatták, mi felváltva körülnézhettünk, nem kapkodva. A Kaláka nagyon jó volt. A Kányádi versek nagyon tetszettek. A Fakatona, a Nandu, és a Tapsolós dalok kedvenceink lettek. Egy könyvet vettünk csak, bár sokat vettem volna szivesen, ez egy 56-os forradalom röpcéduláiból egy összeállítás, érdekes, jól visszaadja a kor hangulatát. A Pagony kiadónál érdeklődtem a kedvenc sorozatunk folytatásáról, ( Jancsi és Juliska, Csipkerózsika ) Szomorúan hallottam, hogy tolódik, a válság miatt, és hogy bár ők is nagyon szeretik ezt a sorozatot, nem fogy eléggé sajnos.

Találkoztam egy standnál a felvételiztető tanárommal, épp azért mentem a standhoz, hogy az ő könyvét megnézzem, amiről a felvételi előtt még azt sem tudtam, hogy ő írta, csak épp kinéztem Robinak.

Egy másik standnál találkoztunk egy fotós barátunkkal, aki jelentős mennyiségű narancsszörpöt itatott itt velünk a gyermekeink nagy örömére.Végül a városligeti játszótéren játszottak egy nagyot a gyerekek, alig bírtuk onnan hazacsalogatni őket. Itt a ligetben meg valamilyen egészségnap volt, így még láthatott Benedek közelről vitorlázórepülőt, belehallgattunk egy koncertbe.

A másik kép: A szolgagép

Három apró gyermek, messzelakó nagyszülők, sokat dolgozó apuka, fáradt anyuka: eredmény: a kisfiú egyszercsak tervezett papíron nekünk egy általa Szolgagépnek elnevezett dolgot, hamarosan legyártásra kerül, és ahogy mondta, nekünk nem lesz más dolgunk, csak kávézgatunk. Láthatja, aki megnézi, gurul, az alsó és a felső régióban is elintéz, megcsinál Mindent, ha beválik, megrendelhető lesz, itt a blogon. :)