Nyaralás Rémes és Csodás

Első nyaralása a családnak, első amikor nem barátokkal, barátoknál, családhoz, rokonokhoz

az első igazi csak mi, szállásfoglalás stb.

Eljött az indulás pillanata, fogom a legkisebbet, gyere, húzom a cipődet, jééé, ez a gyerek lázas, adtam neki egy lázcsillapítót, és indultunk.

Taxiban: én hátul a három gyerekkel, ölemben a kicsi, a lázas, nincs jól. Elkezd egyszercsak hányni, majd még többet, és még többet. Én csak kapkodok, vigasztalok, zacskót, keresek, törlőkendőt keresek.

Vonat, böröndnyitogatás, ruhakeresés, hisz hármunknak, tetőtől talpig át kell öltöznünk!

Eger, átszállás. Hopp, nincs meg a pénztárcám, de tényleg. Hát bizony, elveszhetett, ellophatták a taxiban, vagy a vonaton is akár, alkalom, lehetőség volt rá bőven, hisz egészen más dolgokkal voltam elfoglalva.

Este, még egy gyerek lázas.

Másnap reggel, irány a betegekkel az orvos: az ám, mindhármuknak antibiotikum szükséges, igencsak betegek.

És még egy kis ráadás: én is elkaptam! Nagyon. És még, hideg, eső, egész héten!

Mindennek ellenére, a tervezettnél, még egy nappal tovább is maradtunk. Mindezek ellenére a nyaraláson készült fotókon csupa sugárzóan boldog, mosolygós családtagok láthatóak. Nagyon jó nyaralásunk volt. Volt időnk sokat pihenni, együtt lenni, olvasni, játszani, csodálatos helyeken kirándulni. Ettünk finom pisztrángot, többször is. Esténként almacidert iszogattunk. Tollasoztunk, pingpongoztunk, csocsóztunk, drótkötélpályán suhantunk, lengőtekéztünk, kártyáztunk, aludtunk sokat, beszélgettünk, nevettünk. Gyönyörű helyeken barangoltunk, patakok mentén és felett járkáltunk, vele játszottunk. Fáról meggyet, bokorról ribizlit ettünk.

Szilvásváradon jártunk!

Ábel két édes mondása, az utolsó napon, a vonaton: Én apa ölébe akarok ülni, onnan látni lehet az egész világot!!

Ábi mi leszel, ha nagy leszel?----"Ember"