2012. június 10., vasárnap

Gyerekdolgok:

Bennszülött
Anya, kik a bennszülöttek? Mondj valamit róluk? -mondok, persze, de miért, mondj valamit! mondom, mondom, végtelenségig tudnám mondani, de időnként beszúrom, hogy de miért? Végül kiderül, hogy két ovistárs kislány akkor veszi csak be a játékba, ha mond valamit a bennszülöttekről. Este azt mondja, sajnos mind elfelejtette amit mondtam, reggel mondjak neki KETTŐ dolgot a bennszülöttekről, és azt majd megjegyzi. Oké, mondtam. Reggel mondtam kettőt. Oviban elköszönéskor: anya, azt találtam ki, hogy inkább azt mondom nekik, hogy én is bennszülött vagyok.

Kertész-Óvónő
Benedek az iskolai családi napon: Az öregedő, félig kopasz, félig hosszú hajú alacsony iskolai kertész a színpadon a rockzenekarával, gitározik, énekel. Benedek mondja nekünk szülőknek, ...van egy ugyanilyen kertészünk...:) nem bírta ugyanannak észlelni.

Eszter, hétvége, séta a környéken, egy kis kertben 4 kiscicát lestünk meg, ott két nő, egyik az ovijukban óvónéni...Eszter súgja, anyaaa, ez a néni olyan mint az oviban az egyik óvónéni. Persze, mondom, mert ő az is. Igen? Kérdi Eszti, csak?

Ábel: Játszón amikor csúzdáznék, Robi poénkodik, ki van írva hogy mázsa fölött nem szabad csúszni: Ábi velem folyton udvariaskodik, kedveskedik, mondja, :anya szabad csúszni mázs a felett.

Nem én voltam

Ha bármi rosszat tesz, lever valamit, kinevet stb. nem én voltam, hanem a lábam/torkom/kezem...teljesen komolyan mondja, és gondolja.

Egyik nap szeretgetem, mondom, Ábel, mit gondoltál, mikor megszülettél és először megláttál. Á: azt nem tudom, de kicsit később mikor nagyobb lettem, akkor azt gondoltam, hogy nekünk is olyan könnyű meghalni, mint a hangyáknak?!

Egy este azt mondtam, hogy örülök, hogy nem vagyok fiú, nem szeretnék az lenni, Esztert is kérdeztem, ő is ezt mondta, mire Ábel, de ha meghalunk, utána úgyis mások leszünk, lehet, hogy te fiú leszel.

Ma este, már majdnem elaludt...erre napszúrás meg mindenféle veszélyek vannak.

Nincsenek megjegyzések: