A napokban nagyon hiányzik Nyugat-Európa. Hiányzik Skócia, és apróságok, ami ott jók voltak. Például, hogy kimehettünk a tengerpartra ilyentájt is, gumicsizmában lehetne játszani a tengerrel, tanulmányozni a partját, ott tölteni egy délelőttöt és utána fish and chipset ehetnénk. Hiányzik a sokféle, megfizethető szép ruha, a boltokban az összevágott mangó, az előfőzött bébicékla, az indiai étterem a Portobellón. Hiányoznak a szürke házak, a szép lakásbelsők, a nagy, nyitott, tágas élettér, az eső után csillogó utcák, a pirítóskenyér illata a levegőben, ami valójában a sörgyártás illata. Az utazgatás lehetősége.
Ami itt van, az az otthon, a jó barátok, akikkel együtt töltöttük a téli szünetet, a család, a magyar nyelv, ez nincs máshol, "ott nem terem egres", csak itt. Sajnálom, hogy nem lehet az is része az életemnek, ezzel együtt, kár hogy választanom kellett.