Mai mese és más apróságok

Benedek mai napon is készített egy mesét, azaz, rajzolt egy képet, és, a válasz most is egy jó pár soros kis történet lett. Lejegyeztem ma is (hátha később még elemezgetem, plussz szereti, ha visszaolvasom neki, büszke magára:):

Egy parányi földdarab van a tenger közepén. Egy nagy kaktusz áll rajta, látszik a képen, hogy mindjárt egy hatalmas szigetté fog változni, mert a víz alatti vulkán felnyomja és szétteríti. Látni lehet azt, hogy fák fognak itt gyökeret verni. Látszik az is, hogy madarak fognak rakni fészket, mert ha felnézünk, viharmadarak száguldanak el afejünk fölött.
A sziget évről évre mozogni fog. Mielőtt szigetté alakult volna, látható, hogy egy nagyhatalmas törmelékfészekben halászósas fiókák fészkelnek a kaktusz tetején. (kérdésre, akkor még csak egy parányi földdarab volt ott, azon volt a kaktusz!)

Budapest utcáin ilyenekre bukkanhat az ember, ha lassan sétál, és mindenre figyel. Ananászt falatozó kis csiga, Benedek talált ezen kívül még szép kavicsot, egy csavart, és egy 10 fillérest is. Ilyenek történnek velünk a napokban. Egyébként jól feltalálják magukat, pikniket rendeznek az állatoknak, pléddel, és mindenféle ennivalókkal. ilyeneket hallok: ki kér kakaspaprikást? itt van halászlé, van sajt nálam Morzsi kutya.

Nincs bajom végül is a napok óta tartó esőzéssel, bezártsággal, csak ne lenne ilyen alacsony a vérnyomásom sok kávé után is, hogy olyan érzésem van, mintha ébren aludnék.

Ma adtam mindhármuknak egy nedves szivacsot, míg a gombócokat főztem ők mindenféle ajtókat tisztítottak: anyaaaa, nem hagy nekem koooszt! - így panaszkodtak egymásra.